~Az élet bonyolult dolog.. Végtelen bátorság és sok kitartás kell hozzá. És a végén az ember mégis felteszi a kérdést: "MEGÉRTE?!" :)
*1D villában*
Mindenkinek bemutattam Hayley-t és mivel paty volt, ott maradt velünk ő is. Mindenki nagyon elvolt, "kicsit" bepiáltunk...szóval csak egy átlagos buli volt. Mindenki ivott, ezért senki se tudta hazavinni Lulu-t, úgyhogy ott aludt nálunk. De elalvás elött üvegeztünk még egy menetet. Nálunk a vetkőzős üvegezés a nyerő :D ha valamit nem csinálsz meg, le kell venni egy ruhadarabot. Nagyjából ennyi a játékszabály. Mindig durva dolgokat mondunk, hogy mindenki teljesen levetkőzzön, nem volt ez másképp ma sem.
-Na Lulu, te jössz! Felelsz vagy mersz?
-Merek!
-Akkor...hmm...nyald meg Louis talpát!-jött belőlem egy gusztustalan ötlet.
-Lu, biztos akarod?-nézett rá Louie.
-Najó, legyen,, úgyse tudok már levetkőzni...nem fogok egy szál bugyiban rohangálni...-Louis odanyomta a képéébe a lábát, ő pedig fintorogva megnyalta. Mi meg szakadtunk a röhögéstől.
-Nem volt olyan vészes...de Ronnie, ezt visszakapod!-nézett rám szúrós tekintettel.
Megpörgette az üveget és.................persze, hogy nálam állt meg! Komolyan, félek Hayley-től...
-Na! Én megmondtam! Felelsz vagy mersz?
-Merek...-mondtam vékony, remegő hangon. Lulu ijesztő dolgokat tud kitalálni, bár a felelés meg nem nagy szám...
-Akkor...csókold meg...-lehunytam a szemem és magamban csak egy nevet ismételgettem: "Harry, Harry, Harry..."
-Niall-t!
-Én nem csókolózok más fiúval Hazza-n kívül! Főleg, ha ő is itt van! Harry, ne úgy értsd, ha itt lennél akkor sem!-néztem egy pillanatra Haroldra. Látszott, hogy neki sem tetszik.
-Akkor vetkőzz!
-Nem! Én se leszek bugyiban!
-Muszáj lesz!
-Khmm...rendben.
A fiúk érdekesen néztek rám, aztán egyszerre kiabálni kezdtek. Csodálkozásomra Harry is.
-Vetkőzz, vetkőzz, vetkőzz!
Levettem a melltartőm, és rögtön magamra húztam egy takarót.
-Na, ez nem ér!-vigyorgott Harry.
-Nem érdekel! Úgy gondolom, a többieknek ezt nem kell látnia, nem? Mindenkinek van itt valakije, ha jl tudom. Louisnak Eleanor, Liamnek Dorothy, Zaynnek Ronnie, neked én és Niallnek...Niallnek...nem tudom. Najó, Niallnek most senki. De neki se szabad látni!
-jó, nyugi! Nem kell felkapni a vizet, csak vicc volt! Inkább fejezzük be a játékot. Mindenki felöltözhet.-csitított le Louis.
-Köszi Lou!-öleltem meg, a takarót magam köré csavarva. Az este többi részére már nem is emlékszek nagyon...reggel egy ing volt rajtam, asszem Zayn-é és egyáltalán nem tudom, mikor vehettem fel. És egy felfújható banánt ölelgettem. És ráadásul a kádban feküdtem. Elég durva este lehetett...Kikászálódtam a kádból és lecammogtam tiszta kómás, kócos fejjel a földszintre. A többiek szintén kiterülve, mindenki ott aludt, ahol eldőlt még valamikor hajnalban. Hazza félmezrelen volt, az egész felső teste és feje össze volt firkálva, a földön pedig egy alkoholosfilc volt mellette. Ezt én sem hagyhattam ki! A homlokára nagy betűkkel ráírtam: "I ♥ Ronnie W." meg bajuszt is kapott tőlem. Nem gond, hogy este interjúra mennek...[ :D]
Csináltam magamnak reggelire vajaskenyeret. Felvettem még egy pulcsit, mert kicsit hideg volt és vártam, hogy a fiúk felkeljenek végre. Nem hagyhattam ki Harry reakcióját.
Délután 2 óra körül elkezdtek ébredezni a többiek. Elsőnek Niall nyitotta ki a szemét, aki a konyhapulton aludt[??].
-Jóreggelt!
-Van kaja??
-Szép üdvözlés, mondhatom! Amúgy van. Csináljak rántottát?
-Isten vagy!-pattant le és puszit akart nyomni az arcomra...de pont akkor fordultam volna felé, hogy megkérdezzem, mit rakjak bele és...szájrapuszi lett. Mindketten elvörösödtünk, én lesütöttem a szemem, ő meg nem szólt semmit, csak nézett. Amikor feleszméltem, sikerült kinyögnöm egy mondatot:
-Nem történt semmi, ugye?
-Háát...ha szerinted nem, akkor szerintem se. Ha neked semmit se jelent!
-Sssssh!-tettem a mutatóujjam a szájához.-A többieket felkelted! Áúúúúú!
Niall ráharapott az ujjamra. A kis szemétláda!
-Sssssh!-utánozott engem-A többieket felkelted!
Elkapott a röhögőgörcs, mindketten tökre nevettünk. Belenéztem a kék szemeibe. Olyan gyönyörűek! *_*
Csak néztem és néztem.Teljesen belefeledkeztem. Közelebb hajoltam és suttogtam:
-Gyönyörűek a szemeid.
-Mondták már.-kb 1 centi volt köztünk, amikor elkaptam a fejem és kotorászni kezdtem a szekrényben, tettetve, hogy serpenyőt keresek. Miközben nyújtózkodtam, odajött mögém, átkarolt és a fülembe szuszogott.
-Niall!-fordultam meg, de közben lefejeltem a szekrényajtót.
-Minden oké?-fogta meg a púpot a fejemen.
-Asszem. Nagyon látszik?
-Hát lesz egy második fejed, de nem gáz.-kuncogott.
-Hülye!-beleütöttem egyet a vállába.
-Naaaa. Ez fájt!-tettette a sírást. Aztán közelebb húzott ééééés...megcsókoltAM. Nem tudom, miért, de nem tudtam ellenállni. Az ösztöneim súgták. Mikor befejeztem, rögtön eszembe jutott, hogy rossz dolgot csináltam.
-Ne mond el Harrynek...kérlek.
-Rendben. De úgy látszik, mégis számítok neked...
-Lehet, de inkább most megyek...
-És a rántotta?
-Csináld meg te, kérlek.
Niall szomorúan nézett maga elé.
A szobában az ágyra rogytam és átgondoltam, milyen galibát csináltam. Fordultam egyet az ágyon és valami keményet éreztem.
-Mi a szar nyomja a picsámat??-gondolkoztam kicsit hangosan. Felemeltem a takarót és benéztem alá.
-Boo Bear! Mit keresel itt?-kiabáltam.
-Hol, mi, ki? Sza Ronnie!-nézett körbe bambán, majd visszahajtotta a fejét és becsukta a szemét.
-Louis! Szállj ki az ágyamból!
-Nem lehet.
-Mert?
-Szia Ronnie!-bújt ki Eleanor a takaró alól.
-Jólvan srácok, megjegyeztem! De ugye nem csináltatok semmit?
-Az attól függ, mire gondolsz!-vigyorgot együtt Lou és El. Inkább kerestem egy normális ruhát, bementem a fürdőbe, megmosakodtam és felöltöztem. Kicsit hűvös volt, úgyhogy melegebb ruhákat vettem fel.
*suliban*
Még be se értem az ajtón, már rögtön a nyakamba ugrott Barby és Doroo.
-Szasztok!
-Szia! Úgy hiányoztál! Komolyan, nincs itt egy normális se...-pörgött Barby csak úgy szokásosan. Nem nagyon izgat, én így szeretem.
-Hova megyünk ma?-érdeklődött Doroo.
-Ma jöhetnétek hozzám. Vagyis hozzánk!
-Mi?? Ezt nem értem. A hozzánk alatt mire gondolsz?
-Háát az 1D-t gondolom! De ne...-be se tudtam fejezni a mondatom, rögtön sipákoltak és ugráltak.-sikítsatok. Jó elég lesz az örömből! Szedjétek a cuccaitokat és gyerünk! Sajnos sétálnunk kell, mert a fiúk kész K.O.-ban vannak, de nembaj. Talán mer egy kicsit összeszedték magukat. Tengnap volt egy "kis" buli.-mutattam az idézőjeleket a levegőben a kis szónál.
-Ááááh, értem! Akkor szerintem ne oda menjünk. Mi lenne ha anyud házába mennénk, nem akarom őket zavarni. Milyen már, hogy két idegen rájuk ront a lakásukba?-kérdezte Barby.
-Várjál, várjál! Az az én lakásom is! Azok jönnek oda, akiket én is akarok!
-Héé, ezt nem is mondtad. Akkor menjünk.
*otthon*
Amikor benyitottunk, a fiúk és El már fel voltak öltözve és a kanapén ülve beszélgettek.
-Hellóka! Megjöttem és hoztam két embert is magammal! Ő Barby és Doroo!
-Sziasztok!-köszöntek kórusban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése